Boszorkányokkal, királylányokkal, ördögökkel, vándorokkal Benedek Elek születésnapját ünnepeltük. /Könyvtári Levelező/lap 2007.november/
Szeptember 30. immár harmadik éve a népmese ünnepévé vált, azoknak az ünnepévé, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása. Számos óvoda, iskola, könyvtár, civil szervezet, határontúli intézmény kapcsolódott be programjaival ebbe az egész országot behálózó eseménybe.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti régiójának könyvtáraiban /IX., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerület/ is sok érdekes programmal vártuk olvasóinkat az évek során. Ebben az évben aztán úgy gondoltuk, hogy egységben az erő, és ne szétszórva, hanem egy közös rendezvénnyel várjuk a meseszerető gyerekeket, szülőket, nagyszülőket.
Egy szabadtéri rendezvénynél elsőrendű szempont a jól megközelíthető helyszín, jó idő, és pénz, sok pénz. Mindhárom megadatott. A pesterzsébeti Városközpont elegáns sétálóutcájával, gyönyörű virágaival, zöld gyepével, szökőkútjával, harangjátékával, és a buszok csomópontjával nagyon jó választás volt. Az erzsébeti Önkormányzat és Szabados Ákos polgármester úr pedig mindenben segítő kezet nyújtott. A jó időt sokan „rendeltük” meg, és lőn, a vénasszonyok nyara ragyogó napsütéssel várta az érkezőket.
Pénz? A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása ezt a problémát is megoldotta. Így a rendezvény előtt elmondhattuk, hogy nekünk, szervezőknek már teljesült a három kívánságunk.
Jótollú kollegánkat ily módon ihlette meg az esemény:
"Közhírré tétetik hetedhét országban,
Nagy próba tartatik szeptember havában.
Jöhetnek bátran kicsik és nagyok,
Mesét hallgatók és meséket olvasók."
"Gyűrjed le a boszorkányt,
s az ördögöt vágd apróba,
29-én lészen majd a veszélyes hét próba.
Rajta tehát, kis hercegek, királylányok, hős vándorok,
Nem marad el - ne féljetek - temérdek sok jutalmatok."
Akkor induljunk a vándorútra! A képzeletbeli mesebeli utazásnak hét próbatétele volt, melyre a kisbíró invitálta a megjelent vándorokat. Ahogy illik: dobszóval, rigmusokkal, és vándortarisznyával, melyben a hamubasült pogácsa mellett egy útlevél volt. Ez fontos részévé vált a játéknak, mert a mesehelyszíneken a sikeres próbatételeket egy-egy pecséttel igazolták.
Minden kalandozási ponton a mesére jellemző, azt sok szempontból körüljáró vetélkedők, találós kérdések, nyelvtörők, ügyességi és népi játékok, kézműveskedés fogadta a vándorokat.
Emellett el lehetett olvasni a mese szövegét is, ezt sokan betűzgették, a kisebbeknek felolvasták. /A vitéz szőcs, Mackó úr és ordas koma, Világszép Sárkány Rózsa, Rózsa és Ibolya, Macskacicó, A csillagszemű juhász, A kiskakas gyémánt félkrajcárja/
360 tarisznya talált kis gazdájára, és bizton mondhatjuk az elfogyott ajándékokból, oklevelekből, hogy végig is járták a vándorutat. Főképp családokkal találkoztunk, és nagy örömünkre sok apuka is elhozta gyerekét. Egy idő után egy nagy kavalkáddá vált a rendezvény, mindenhol boldog, önfeledten játszó gyereket láttunk. A program sokszínűségét még a színpadi műsor is emelte. Kerületi mesemondó versenyek győztesei, az erzsébeti Hangyabanda színjátszó csoport, a csepeli Hagyomány-óvóhely fellépése követte egymást, a műsorokat sokan megnézték. Itt került sor az erzsébeti Könyvtár által szervezett meseíró pályázat helyezettjeinek díjazására is.
Az utazás végén a mesebeli király színe elé járultak a vándorok, aki fenséges kezeivel és szemeivel ellenőrizte az okmányt, a próbatételek igaz voltát, és dicsérő szavak közepette oklevéllel, ajándékkal jutalmazta az átélt nagy fáradalmakat és megmérettetéseket.
Nagyszerű napot zártunk, és a családokat további mesék olvasására invitáltuk kerületi könyvtárainkba.
